A Boldogságos Szűz Mária, Isten Anyja, a kereszténység központi női alakja, akit Jézus Krisztus édesanyjaként tisztelnek. A katolikus és ortodox hagyományban Mária Isten akaratának való tökéletes engedelmesség, az alázat és a mély imádság példaképe. Az imádkozó Szűz Mária ábrázolása az egyik legkedveltebb és legelterjedtebb vallási motívum, amely kiemeli Istennel való megszakítás nélküli kapcsolatát és az egész emberiségért való közbenjárását. Ez az ábrázolás a belső csendet, az elmélkedést és az isteni kegyelem iránti nyitottságot fejezi ki.

Jelképei:

• Imára kulcsolt kezek – az alázat, a hit és az Istennel való állandó kapcsolat jelképei.
• Kék vagy fehér fátyol – a tisztaság és a szent anyaság jelképe.
• A csillagok (általában 12) – a Jelenések könyvének 12,1-es részére utalnak: „egy asszony, napba öltözve... fején tizenkét csillagból korona”.
• A Szeplőtelen Szív – a határtalan szeretet és a világ iránti együttérzés jelképe.
• A rózsafüzér – egyes ábrázolásokon rózsafüzért imádkozva jelenik meg, ezzel hangsúlyozva a Mária-tisztelethez kapcsolódó imádság fontosságát.

Ünnepei:

Bár az imádkozó Szűz Mária ábrázolásának nincs külön ünnepnapja, a május hónap teljes egészében Máriának van szentelve, és számos jelentős Mária-ünnep kapcsolódik hozzá, többek között:

• Gyümölcsoltó Boldogasszony – Angyali üdvözlet (március 25.)
• Nagyboldogasszony – Szűz Mária mennybevétele (augusztus 15.)
• Szeplőtelen Fogantatás (december 8.)

Az imádkozó Szűz Mária a bizalom és a remény tökéletes jelképe. Őt minden kegyelem közvetítőjeként és minden hívő lelki édesanyjaként tisztelik.